|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 97 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-97 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csaba /hun királyfi/ 2001. június 26.Jún. 15-17. között az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői Marosfőn gyűltek össze, hogy megbeszéljék problémáikat. Az "itthoni fiatalok" elégedetlenek a pályázati pénzek elosztásával és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) - az önálló, hivatalosan bejegyzett országos ifjúsági szervezeteket tömörítő testület - általuk kirekesztőnek vélt politikájával. Ezért a továbbiakban a mozgalom teljesen különválva, de az RMDSZ mellett akar haladni. Papp Gy. Attila puhatolózott, igaz-e az a szóbeszéd, hogy ezen szervezeteket az RMDSZ csúcsvezetésének utasítására hozták létre? Szabadi Kinga, a kányádi RMDSZ-szervezet "ifjúsági csoportjának" vezetője elmondta, hogy Ladányi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke "segített" a csoport létrehozásában. Etéden szintén a területi RMDSZ-t tudják az ifjúsági csoport mögött. A Harmónia Alapítványtól Dali Erika elmondta: "A MIT-en keresztül nem sikerült pályázatokat nyerni, a Területi Ifjúsági Tanács viszont segít nekünk. Persze hogy melléjük állunk." Benedek Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke sietett leszögezni: "Mi politikamentesek vagyunk. Az más, hogy az RMDSZ-szel szorosan együttműködünk." Két szervezet - az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület - nem értett egyet a céljainkkal, ők be sem léptek. A másik főszervező, Borboly Csaba, a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezéregyénisége, aki hozzátette, hogy szerinte a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium elsősorban az RMDSZ csúcsvezetését bíráló csoportokat támogatja. Ezért nyilatkozatban kérték fel ezen intézményeket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az RMDSZ vezetőségével és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a támogatások egyformán hozzáférhetővé váljanak a romániai ifjúsági közösségek részére. Borbolyék ezzel közvetve elismerték: őket az RMDSZ képviseli. A marosfői tanácskozáson szétosztott Munkaanyag szerint "a Területi Ifjúsági Tanácsokat a területi RMDSZ-szervezetek hozták létre, tehát azok az RMDSZ részét képezik. Azokban a megyékben, ahol nincs Ifjúsági Tanács, ott a megyei/területi ifjúsági alelnökök munkáját és tevékenységét segítő szervezetek alkotnak egy formális ifjúsági csoportosulást. Fontos és nem elhanyagolható dolog, hogy az Ifjúsági Tanácsok minden esetben erőteljesen részt vesznek az RMDSZ munkájában, és azt ugyanígy segítik. Így biztosítva van nemcsak megyei/területi szinten az RMDSZ-szervezetek működőképessége, hanem az utánpótlás is: megmutatkozhatnak azok, akik felkészültek a felelősségteljes szerepvállalásra. (...) Lényeges, hogy a Területi Ifjúsági Tanácsok által létrehozott Itthon, Fiatalon Mozgalom nem a Magyar Ifjúsági Tanács ellenében jött létre, hanem az ifjúság közvetlen és egészséges önépítkezésének eredménye." Ugyanakkor nem tudják elfogadni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács jelenleg kisajátítja a romániai magyar ifjúsági közösségek számára elkülönített jogosítványokat. A marosfői tanácskozásra meghívást kapott az RMDSZ néhány vezetője is: Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Ráduly Róbert csíki területi elnök, mindhárman a román törvényhozás tagjai. A tanácskozás alaphangját Ráduly képviselő ütötte meg: az Itthon, Fiatalon Mozgalom maradjon meg mozgalomnak, és ne soroljon be strukturálisan az RMDSZ-be. Ladányi László /a Verestóy szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetője/ erre azt válaszolta, hogy "az RMDSZ melletti politizálásban látjuk a jövőt, nem pedig a folytonos ellenkezésben" - Markó Béla kifejtette, hogy sok kifogása van a MIT és az RMDSZ viszonyát illetően. Szerinte az RMDSZ-nek kell egy ifjúsági szekciót, frakciót létrehoznia. "Újra létre kell hozni az ügyvezető elnökségen az ifjúsági főosztályt" - fogalmazott Markó, Papp Gy. Attila hozzátette: annak tudatában mondta ezt, hogy az SZKT egyszerűen kiutálta soraiból a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőit. Papp Gy. Attila így foglalta össze: van egy ifjúsági testület, a MIT, amely megpróbál önállóan gondolkodni, cselekedni, létezni. Az RMDSZ reakciója erre az, hogy létrehoz egy másik testületet, hogy megmutassa: ki az úr a háznál. /Papp Gy. Attila: A marosfői kibeszélés. Csaba királyfik csillagösvényen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./2004. április 21.Székelyudvarhely polgármesteri hivatala 13 alkotásból álló szoborcsoport, Székely Panteon felállítását tervezi a Nyugdíjasok parkjában. Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Wesselényi Miklós, Bem József, Nyírő József, Kós Károly, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen István, Bethlen Gábor, Fráter György, valamint Csaba királyfi szobra – fog helyet kapni Udvarhely Székely Panteonjában. A tizenharmadik a vándor, bujdosó székelynek a szobra lesz. A szoboregyüttes – melynek avatóünnepségére az előrejelzések szerint májusban kerül sor – több alkotó már elkészült munkájából áll. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Szoboregyüttes a városközpontban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2004. május 21.Tizenhárom magyar történelmi személyiségnek állít emléket az a szoborpark, amelyet Székelyudvarhely központjában máj. 22-én Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor, illetve Szász Jenő polgármester avat fel. A többnyire magyarországi képzőművészek által alkotott mellszobrokat a Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építész által megálmodott, illetve az udvarhelyi Macops Kft. által kivitelezett fa térplasztika övezi. Az Emlékezés Parkjában Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, illetve a magyar történelem két allegorikus alakja, Csaba királyfi és a Vándor székely kap helyet. Orbán Viktor és Szász Jenő az ünnepség végső mozzanataként közösen elültetik a „megmaradás fáját”, egy fenyőt. /Z. I.: Orbán avatja az Emlékezés Parkját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2004. május 24.Máj. 22-én Székelyudvarhely központjában Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke és Szász Jenő polgármester leplezte le az Emlékezés Parkjában tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrát, Blaskó János, Krisztiáni Sándor, Lessenyei Márta és Tóth Emőke által alkotott, és Magyarországon bronzba öntött szobrokat. Mintegy nyolcezren vettek részt az ünnepségen. Az Emlékezés Parkjának avatására Székelyföld valamennyi részéről érkeztek csoportok a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetei képviseletében. A tömegben egy gyergyói férfi „Hajrá magyarok! Bayer Zsolt, visszavárunk!” feliratú transzparenst tartott, odébb fiúk vállán ülő lányok óriási piros-fehér-zöld zászlót feszítettek ki. A szónokok közül Kató Béla református püspök-helyettes a nemzeti megmaradás leghatékonyabb módszerét példaként jelölve meg, elsőként gratulált a jelen lévő Orbán Viktornak ötödik gyermeke, Flóra születéséhez. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felsorolta a „román szociáldemokrata kommunista párt magyar tagozata”, az RMDSZ által elkövetett politikai tévedéseket. „Kérjük az autonómiát” – fogalmazta meg Tőkés után Szász Jenő is, aki – miután kiderült, hogy az MPSZ nem vehet részt a választásokon – harmadszorra is független jelöltként pályázza meg az udvarhelyi polgármesteri tisztséget. Az autonómiatörekvések, valamint a politikai pluralizmus megteremtése mellett foglalt állást Orbán Viktor is, aki Magyarország EU-csatlakozása kapcsán abbéli reményét fejtette ki, hogy Románia majdani csatlakozásakor a Székelyföld önálló régióként léphet a népek és kultúrák európai közösségébe. Végül Orbán és Szász sorra leleplezte a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. Végezetül a két politikus elültette a parkban a Megmaradás fáját. /Zilahi Imre: Tucatnyi történelmi személyiség között Csaba királyfi is szobrot kapott. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./A csíkszeredai Julianus Alapítvány nevében átadták Orbán Viktornak a nemrég született Flóra lánya számára faragott bölcsőt. A szoborpark kapcsán a Fidesz elnöke kiemelte, ott a magyar nemzet történelmének mitikus alakjai kaptak helyet, de az igazi hős a tizenharmadik, az ismeretlen székely, aki a hétköznapi munkájával alakította, befolyásolta a történelmi folyamatokat. ,,Az Európai Unión belül minden lehetőséget meg kell ragadni a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására” – jelentette ki. A közelgő helyhatósági választásokra utalva Orbán kijelentette: a választás tétje valójában európai ügy, hiszen az a nemzeti önrendelkezésről, az autonómiáról szól. Tőkés László hitet tett az értékelvű politizálás, az autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett. Kitért a múlt héten elfogadott esztergomi nyilatkozat fontosságára, mely az 1996-os budapesti összmagyar csúcstalálkozó nyilatkozatának értelmében a nemzet határok feletti egyesítése mellett és a határon túl élő magyarság önkormányzatának, köztük Székelyföld területi autonómiájának kivívása mellett tett hitet. /(s): Erdélyt s az autonóm Székelyföldet várja az unió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./ Jónéhány hónappal ezelőtt mertünk nagyot álmodni akkor is, amikor mások arról próbáltak meg meggyőzni, hogy tanuljunk meg kicsik lenni. Nekünk Udvarhely több, mint város, nekünk a Székelyföld fővárosa – mondta Szász Jenő beszédében. /Rédai Attila: Orbán Viktor jelenlétében leplezték le az Emlékezés Parkját. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 24./ Orbán Viktor a szoboravatáson mondott beszédében hangsúlyozta: „Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a határon átívelő újraegyesítés előnyeinek kiaknázására, hogy aztán Önök, és reményeink szerint belátható időn belül a délvidéki magyarok is megtapasztalhassák, micsoda felhajtó erőt, micsoda távlatokat és lehetőségeket ad a magyarság újraegyesülése az Európai Unió keretein belül. A teljes magyarság újraegyesülése az Európai Unión belül olyan ünnepnap lesz, melyet az emberek hosszú évekig csendben végzett szívós munkája emel a magasba.” Kérte a megjelenteket hogy védjék meg az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. /Orbán Viktor székelyudvarhelyi beszéde. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./ Oláh István ironikus hangon számolt be a szoborállításról. /Oláh István: Szobrozó politikusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2004. május 25.Csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül az "alternatív politikai kezdeményezések" körül, az RMDSZ támogatottsága mindenütt töretlen – mondta máj. 24-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a hétvégén Székelyudvarhelyen szoborpark-avatás keretében állt ki az RMDSZ-szel szemben induló Szász Jenő polgármester mellett, Markó így fogalmazott: Erdélyben szívesen látott minden magyarországi politikus, jelenlétük ma már természetes a különböző rendezvényeken. Markó ugyanakkor nem örült annak, hogy e rendezvényen a Fidesz elnöke olyan helyi politikust próbált "megtámogatni", aki a romániai magyarság politikai egységének a megosztását próbáló szervezetnek volt a kezdeményezője. Markó Béla "enyhe paródiát" vélt felfedezni abban, hogy Székelyudvarhelyen tizenhárom mellszobrot avattak. Szerinte akár "szentség-törésnek" is tekinthető, hogy az aradi tizenhármak emlékművének felavatása után most ugyanezt a tizenhármas számot egy másik szoborparkba "ültetik át". Úgy vélte: aligha tekinthető művészetnek, hogy arcot próbáltak adni a székelyek legszebb legendájának, Csaba királyfinak. Markó szerint a Fidesz túlságosan belelovallta magát abba, hogy Erdélyben olyan politikai szervezetet hozzon létre, amely jóban-rosszban vele tart. E kísérlet azonban kudarcba fulladt. A Fidesz politikusai egy idő után rá fognak jönni arra, hogy a magyarországi politikai értékrendet nem lehet átvinni Erdélybe. /Markó szerint csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./2004. május 29.Funar kampányol. Miután évekig elhanyagolta a város utcáit, a „hitvány kolozsvári bíró" – ahogyan Markó Béla elnevezte – lázas kirakattevékenységbe kezdett: a belváros számos utcáját egyszerre javíttatja. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere – Fey László szerint a hitvány udvarhelyi bíró – is kampányol. Nem elégszik meg egy szoborral, ő egy egész panoptikummal rukkol elő. A szűk nyugdíjasparkban 13 szobornak kell szorongania, az Emlékezés Parkjának nevezték el. Köztük van a legendák Csaba királyfia. Ez kell a népnek!? – kérdezte Fey László. Jó stratégiai érzékkel Orbán belátta, hogy számára kifizetődő erdélyi klientúrába befektetni, állapította meg Fey. Pénzt és fáradságot nem kímélve itt jártak (járnak) a Fidesz vezetői és propagandistái (Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László, Bayer Zsolt stb.), és toborozzák a híveket. /Fey László: Kéz kezet mos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2004. június 16.Az RMDSZ az Emlékezés Parkjának építkezési engedélyét kérte számon. A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjának építésére még a munkálatok megkezdése előtt kiállítottak minden szükséges engedélyt – nyilatkozta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője, az RMDSZ azon vádjára reagálva, hogy a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az RMDSZ máj. 4-én az Építkezésügyi Felügyelőségnél és Hargita megye prefektusánál is „feljelentette” a szoborparkot, azt állítva, a létesítmény nem rendelkezik építkezési engedéllyel. Az Emlékezés Parkjáról Blaskó János budapesti szobrászművész és Szász még 2003 őszén egyeztetett, 2004. máj. 22-én leplezték le a tizenhárom szobrot. A Székelyudvarhelyért Alapítvány, amelynek Szász Jenő az elnöke, adományként kapta a tizenhárom mellszobrot, és ajándékként adta tovább a városnak. Egy tábla hirdeti annak a kilenc magyarországi és három székelyudvarhelyi magánszemélynek a nevét, aki hozzájárult a szoborpark költségeihez. A szobrok talapzatait Tamás István kőfaragó, a teret körülölelő faszerkezetet pedig László Árpád vállalkozó építette. Blaskó János Csaba királyfit, Szent Lászlót, Bethlen Gábort, Bethlen Istvánt, Nyírő Józsefet és a sokak szerint Wass Albertre hasonlító Vándor székelyt mintázta meg, Krisztiáni Sándor szobrászművész Báthory István, II. Rákóczi Ferenc és Bem József mellszobrát jegyzi, Lessenyei Márta Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrászművész keze alól Hunyadi János és Kós Károly szobra került ki, Fráter György és Wesselényi Miklós szobra pedig Tóth Emőke műhelyéből származik. /Zilahi Imre: Udvarhely ajándékba kapta a szoborparkot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2004. július 5.Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2004. július 17.Oláh István újságíró a Székelyudvarhely főterén felállított szoborcsoport ról írt. Annak egyik darabja a Vándor székely, sokak szerint Wass Albert. Már van másik verzió is, hogy a szobor Orbán Viktorra hasonlít. Oláh István sietett jelezni, hogy Csaba királyfiról nem maradt fenn rajz. /Oláh István: Ez a szobor más, mint ami. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2004. augusztus 10.Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert perbe fogták, miután a Hargita megyei prefektúra kérte a nemrégiben kialakított szoborpark építkezési engedélyének semmissé nyilvánítását annak feltételezett törvénytelensége miatt. A tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrának helyet adó park egy műemlékvédelmi övezetben van, így az építkezési engedély és a városrendezési dokumentum kibocsátása nem a polgármester, hanem a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozik. /Per Szász Jenő ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A máj. 22-i szoborpark avatást követően Borbáth István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője fordult beadvánnyal a Hargita megyei prefektúrához, amelyben jelezte: szerinte nem teljesültek a műalkotások felállításához szükséges törvényes feltételek. Akkor Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: a hivatal már a munkálatok megkezdése előtt valamennyi szükséges engedély birtokában volt. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, tudomása szerint május végén a prefektúra elvetette a Borbáth-féle beadványt, és meglepődve vette tudomásul, hogy mégis per indul a polgármesteri hivatal ellen. Komoróczy politikai indíttatásúnak vélte a szoborpark kialakításának törvényességét firtató beadványt. „Nem véletlen, hogy az RMDSZ-es frakcióvezető, Borbáth István személyesen jelentette fel a városházát. Az RMDSZ ezzel maga alatt vágja el a fát, hiszen magyar történelmi személyiségeket ábrázoló emlékművekről van szó” – sommázott a szóvivő. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus cáfolta, hogy a prefektúra korábban elutasította volna a szoborpark építkezési engedélyének törvényességét kétségbe vonó beadványt. Dusa elmondta, a beadványt a városi tanács nevében terjesztették be, Borbáth István RMDSZ-es frakcióelnök aláírásával. Ismeretes, a korábbi mandátum során a székelyudvarhelyi tanácsot RMDSZ-es képviselők alkották, miután az MPSZ-jogelőd Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben mandátumhoz jutott tanácsosokat bírósági határozattal kizárták az önkormányzati testületből. – Meg nem erősített információk szerint a teljes létesítmény összesen nyolcmillió forintnak megfelelő összegbe került. /Salamon Márton László: Csaba királyfi a vádlottak padján. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./2004. augusztus 25.A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./2004. szeptember 14.Hargita megye tanácselnöke, Bunta Levente egy régebbi RMDSZ-miniparlamenti ülésen (SZKT) bejelentette, hogy ,,Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít.” A bejelentést megelőzően Borbáth István RMDSZ-es városi képviselő feljelentése alapján a Hargita megyei prefektúra formai hibákra hivatkozva pert indított az anyaváros központi parkjában emlékműegyüttest elhelyező Szász Jenő vezette polgármesteri hivatal ellen. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./2005. január 31.Kuszálik Péter élcelődött a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban /Székely Ottonomia – írta/, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarság sürgősségi listáján csak a tizedik helyen szerepel a székelyföldi területi autonómia. Tehát a Székely Nemzeti Tanács tizedrangú ügyekkel foglalkozik. Kuszálik szól „mindazoknak, akik a Székelyföld Ottonomiájában, Trianon revíziójában, a sült galambban, Orbán Viktorban, Csaba királyfiban reménykednek, ahelyett, hogy felismernék: mi a teendő az adott helyzetben.”. /Kuszálik Péter: Ottó! No, mi a’? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2005. február 9.Székelyudvarhelyen 2004. május 22-én Szász Jenő polgármester szobrot állított Csaba királyfinak. A Magyarok Székelyföldi Társasága és Csíkszentlélek római katolikus egyházközsége pedig 2004 szeptemberében a romániai magyar sajtóban felhívással fordult a székelységhez és Erdély magyarságához, hogy tetszés szerinti összeggel támogassák a Csíkmindszenten felállítandó Attila-szobor elkészítését. A római katolikus egyházközség tehát emlékművet akar állítani a hunoknak, illetve annak a barbár hadvezérnek, aki pusztította és fosztogatta az európai kereszténységet, írta Barabás István, a lap munkatára. A csíkszeredai szoborbizottság szerint „Attilát a bátorság és a vitézi tettek példaképének ismerik el... Szobra a székely-magyar identitástudat szimbólumává válhat.” A hun származás „rögeszméje Magyarországról kapott szikrát”, írta Barabás, majd cikkében hosszasan cáfolta ezt az elméletet. /Barabás István: Őseink a Hadak útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2005. február 16.Sike Lajos, a lap munkatársa ironikusan írt arról, hogy elszalasztott ilyen előadásokat: A hun-magyar etnogenezis a legújabb kutatások fényében, Csaba királyfi csillagösvénye, A Szent Korona tana és az elszakított területek, Hol keressük Attila sírját?, A székely rovásírás a magyar múlt fényében, A magyarság küldetése a Kárpát-medencében. Ehelyett elment a városi tanács soros ülésére, ahol „közösségünkre nézve is fontos dolgokat tárgyaltak”, továbbá az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjaival egy közösen szerkesztendő falusi lap kiadásáról tanácskozott. /Sike Lajos: Magunk elibe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2006. március 3.A Sarmisegetuza Egyesület azt követeli Székelyudvarhely polgármesterétől, hogy március 15. előtt távolítsák el a város szoborparkjából a ,,közismerten genocídiumra buzdító revizionista író”, Wass Albert szobrát, főleg, hogy bizonyos személyeknek szándékában áll a Székelyföld autonómiájának kikiáltása ezen a napon. Székelyudvarhelyen nincs Wass Albert-szobor – szögezte le polgármesteri hivatal szóvivője, Komoróczy Zsolt. Elmondta: tíz nappal ezelőtt az Elie Wiesel Intézettől kaptak egy hasonló témájú levelet, amelyben szintén az állítólagos Wass-szobor eltávolítását kérik. Nem tartjuk háborús bűnösnek Wass Albertet, de erről egyelőre nincs bírósági végzés – fejtette ki Komoróczy. Az udvarhelyi szoborparkban a történelmi személyiségek mellszobrai közt áll Csaba királyfi és a Vándor Székely szobra is – utóbbi a máig eltelt 40 évben otthonukat elhagyni kényszerült erdélyieknek állít emléket. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./2006. július 8.Gub Jenő Szovátáról az egyik legszorgosabb néprajzkutató Maros megyében, az etnobotanika fogalmát itt alig ismerték, míg meg nem jelentek az ő közlései. Gub Jenő hétszer vett részt a Magyar Néprajzi Múzeum országos pályázatán, s vidéki tanárként négy első, két második és egy harmadik díjat nyert. A Magyar Néprajzi Múzeum javaslatára kötetben is megjelentek pályamunkái. Gub Jenő az ideit tartja a legértékesebbnek, bár csak III. díjban részesítették (az erdélyi pályázók közül egyedül „dobogós” helyen). Vasvártól Sopronig című munkája a marosvásárhelyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola életének egy rövid szakaszáról, a növendékek egyik csoportjának viszontagságairól, végül orosz fogságáról szól. Gub Jenő ugyanis hártyapapírra írt naplót vezetett, ennek alapján írta meg a szomorú történetet. /(bölöni): Egyedül dobogós helyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2006. október 14.Marosvásárhely óvárosában, a Bíróság utca 10. szám alatti házon emlékplakett emlékeztet arra, hogy itt élt és alkotott Székely János költő, prózaíró és felesége, Varró Ilona prózaíró. Az emlékplakett domborművét fiuk, Székely Jenő-János készítette. Székely János (1929-1992) beiratkozott a marosvásárhelyi Magyar Királyi Csaba Királyfi Honvéd Hadapródiskolába. 1944-ben az iskola tanulóit a keleti frontra vezényelték, majd több hónapos visszavonulás után angol–amerikai fogságba estek. Hazatérve tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán kiváló eredménnyel végezte (1952). A marosvásárhelyi Új Élet hetilap belső munkatársa lett, itt jelennek meg első versei, prózái. A nyugati hadtest c. kisregényében önéletrajzának egy részletét tárta az olvasó elé. Más művei: Csillagfényben (1955), Mélyvizek partján (1957), Itthon vagyok (1961), Küldetések (1963), Dózsa (1964), Virágok átka (1966), Gyermekkorom ösvényei (1967), Soó Péter bánata (1969), Maradék (1969), Az árnyék – Soó Péter bánata (két kisregény) (1972), A hallgatás tornya (válogatott versek 1949-1970) és Székely János legszebb versei (1976). Műveinek egy része román fordításban is megjelent. Felesége, Varró Ilona (1933-1993) a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, magyar irodalom szakon. Az Új Élet belső munkatársaként több írását jelentette meg a folyóiratban, valamint az Utunk és más romániai napilap hasábjain. Prózai írásait tartalmazta a Szolgálat (1966) és Változások (1969) című kötete. Székely János és Varró Ilona a marosvásárhelyi református temetőben nyuszanak. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… Varró Ilona és Székely János. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./2008. február 8.Bukarestben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot. „Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester is kijárta magának, legyen egy elnöki karosszéke, kétnyelvű táblája pártszékházán, legyen pecsétje, jelvénye a hajtókáján Árpáddal, Csaba királyfival, Wass Alberttel egyszerre vagy külön-külön” – írta ironikusan Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa, a Népszavát tudósító cikkében. /Lokodi Imre, Marosvásárhely: Túl lenni a nehezén. = Népszava (Budapest), febr. 8./2008. október 27.Az egy főre eső Wass Albert szobormások alapján azt vélné valaki, hogy W. A. a legnagyobb magyar író, írta Sebestyén Mihály. Kifogásolta, mért nem Reményik Sándor, Kemény János, Tamási Áron /szülőfaluján kívül/ szobor készül, továbbá gróf, Bánffy Miklós, Áprily Lajos, Dsida Jenő stb. szobrát készítik el, a cikkíró folyatja az írók felsorolását. Ők „jobb ízlésű, Erdélyhez hűségesebb, egyetemes magyar irodalmat teremtettek”, mondott ítéletet a cikkben. „Miért a maga korában jelentéktelen író-nagyúr túldagasztott utókora?” Miért nincs inkább Kacsó Sándornak kultusza? /Sebestyén Mihály: Szoboröntők között. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Megjegyzés: Kacsó Sándor dicstelen szerepet játszott a Magyar Népi Szövetség élén! A hiányolt írók közül többnek készült szobra:1995. június 24-én Marosvécsen leleplezték Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. 2007. október 27-én felavatták Marossárpatakon Kemény János szobrát, a helybéli Miholcsa József alkotását. Székelyudvarhelyen 1993. május 29-én ünnepélyesen felavatták Tamási Áron mellszobrát. 2003. jún. 13-án Korondon a középiskola előtt felavatták az Erős várunk nékünk az anyanyelv témájú térkompozíciót, Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész monumentális alkotását. Leleplezték azoknak a nagy személyiségeknek féldomborműveit – szám szerint 10 reliefet –, akik anyanyelvünk ápolásáért sokat fáradoztak, köztük a Tamási Áronét is. 2004. szeptember 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát. Szatmárnémetiben az egykori Deák téren 1997. május 16-án volt a Dsida Jenő mellszobor felavatása. Baróthi Ádám szobrászművész elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában. Marosvásárhelyen az Aquaserv vízüzemnél a vízüzem épülete tervezőjének, Kós Károlynak emeltek szobrot. A mellszobor tervét Gyarmathy János és Kiss Levente szobrász készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. júl. 3./ Székelyudvarhelyen leleplezték a Vándor székely, Szent László, Hunyadi László, Báthory István, Bethlen Gábor, Fráter György, II. Rákóczi Ferenc, Wesselényi Miklós, Bem József, Bethlen István, Nyírő József, Kós Károly, valamint Csaba királyfi mellszobrát. /Krónika (Kolozsvár), 2004. máj. 24./ 2003. május 16-án leleplezték Kolozsváron, a Báthory István Elméleti Líceum folyosójának falán a Kuncz Aladár írót ábrázoló domborművet, amelyet alkotója, Kő Pál magyarországi szobrászművész ajándékozott az iskolának. 1991. október 13-án Bölönben ünnepélyesen felavatták a falu nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor szobrát, Jecza Péter szobrászművész alkotását. 2004. júl. 8-án felavatták Bölöni Farkas Sándornak a felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. Az obeliszk tetején, a Ledniczky Tamás szobrászművész által Bölöni Farkas Sándorról készített új mellszobor áll, az eredeti, Szathmári Pap Károly által kivitelezett mellszobor ugyanis egy közelmúltbeli viharos időjárás miatt kettétört.2010. január 12.Nem eshet el Nyárádszereda!2010. január 9-én múlt egy éve annak, hogy főterünkről eltávolítottuk a törvénytelenül elhelyezett ortodox keresztet és alapkövet. 2009. január 9-én visszaállt a törvényes rend a Nyárádmente fővárosának több mint 500 esztendős piacterére. Igen ám, de az ortodoxok, akiknek van már két templomuk a székely-magyar városban, nem törődtek bele a történtekbe. Annak ellenére, hogy mindössze három (beköltözött) színromán család él ott, ahol Bocskait 1605-ben fejedelmükké választották a székelyek, tovább nyomultak. A városi tanács megszavazta, írjanak ki népszavazást annak eldöntéséről, hogy mi legyen a város főterének a sorsa. A feltett kérdésre azt kellett volna válaszolni: a városlakó egyetért azzal, hogy a település központi parkja érintetlen maradjon, és ott ne lehessen építkezni. A határozatot megtámadta a prefektus, nem lehetett népszavazást szervezni. De építkezni sem lehetett. Számos hazai és nemzetközi jogszabály tiltja a zöldövezetben való építkezést. Így aztán (a magyar egyházakba már betagozódott görög katolikusoktól elcsent területre) hiába rendeztek maguknak a görögkeletiek telekkönyvet. Nem lett hajlékemelés, mert a parkrész átment a város leltárába, és egy tanácsi rendelet tiltja a parkban az építkezést. Igen ám, de ekkor az RMDSZ-es tanácsosok egy része – a polgármester, a jegyző és a kerület RMDSZ-es képviselőjének a tanácsára – alkudozni kezdett az ortodoxokkal. Kiegyeztek abban, hogy lebontatják a főtéri iskola egyik épületét – a Márton család elállamosított ingatlanját –, és a lebontatott magyar iskola helyét felajánlják a görögkeletieknek a templom építésére. Tervüket nem beszélték meg a magyar iskola vezetőségével, a szülői bizottság tagjaival, de magyar egyházaink képviselőivel sem. A polgármester aláírt egy megállapodást, amelyben az alprefektus és egy ortodox főpap azt ígéri, pályázni fog a kormánytól egy összegre, amelyből új iskolát építenek a régi helyére: melyben információs központ, könyvtár és három tanterem van. Hiába gyűlt össze 4200 aláírás a bontás ellen, hiába tiltakozott magyarhoni testvérvárosunk jeles képviselője is, hiába írt Tőkés László EU-képviselő levelet, hiába jelentek meg a szülői bizottság vezetői, a helybéli tanárok, a tanítók. Hiába érveltek az ellenzéki MPP-s tanácsosok a tanácsülésen, az RMDSZ tanácsosai megszavazták a rombolást. Megtörték egységünket. Alku köttetett. Székely-magyar emberek Nyárádszereda történetében először önszántukból földet adtak a minket nyíltan asszimiláló idegeneknek. A döntés ellen tiltakozott és a tanácsi határozat visszavonását kérte az EMNT, az MPP és az SZNT valamint a petíció aláírói. Januári tanácsülésünkön követeljük az önfeladó határozat visszavonását. Valamint azt, hogy főterünk 12 év vajúdás után végre vegye fel a Bocskai István nevet. Csaba királyfi mellszobra álljon a Bocskai téren! A Nyárádmente fővárosa nem eshet el. Nem engedjük, hogy Székelyvásárhely sorsára jussunk. Fontos adalék az ügyhöz: A lebontásra ítélt magyar iskola Nyárádszereda főterén áll, és alig néhány méternyire található a város központi parkjától. Ezért az, aki azt állítja, hogy az iskola udvarán felajánlott telek nem Nyárádszereda főterén van, az hazudik, és félrevezeti a sajtót. Köszönet azoknak a magyar sajtósoknak, akik folyamatosan tájékoztattak és tájékoztatnak igaz ügyünkről, és átérzik annak a jelenségnek a súlyosságát, amely hagymakupolás honfoglalás néven vált ismertté tájainkon, és amelyet Csáky Zoltán szépen ábrázolt. Nyárádszereda lélektani végvárunk. A Bekecsalja ortodoxmentes vidék. Óriási jelentősége van annak – a bekecsalji székely-magyarság megmaradása szempontjából –, hogy mennyire tartunk ki. Csíki Sándor. Forrás: Népújság (Marosvásárhely) 2010. május 4.Érettségi találkozó?Nem megszokott, hanem az egykori marosvásárhelyi Magyar Királyi Csaba királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemű Hadapródiskola hatvanhat évvel ezelőtt végzett tanulóiról emlékezem meg kegyelettel, akik közül sokat az egymillió magyar katona hősi halottjai közé sorolhatunk. A nevezett hadapródiskola (ma Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) 1940–1944 között nevelte a hadviselés tudományára mindazokat az ifjakat, akiket 1940 őszén a Kassai Katonai Repülőiskolából helyeztek át Marosvásárhelyre, az akkor létesített gyorsfegyvernemű hadapródiskolába. Természetesen helyi születésű tanulói is voltak. Az 1944 tavaszán érettségizetteket már a hadszíntérre vitték, s szovjet területen harcoltak, és sokan hősi halált haltak a "hazáért"; sokan szovjet hadifogolytáborban sínylődtek éveken át, ahonnan csak kis részük került haza a megcsonkított országba. 2010 májusában hatvanhat éves érettségi találkozót kellene tartaniuk azoknak, akik életben vannak még, akiknek száma ismeretlen. Az elhunytak szovjet, illetve hazai földben porladnak. Vizér Mátyásnak elhamvasztott porait a szél hordta szét a hegyek bércei felett. Béke poraikra. Keresztes Gyula Népújság (Marosvásárhely) 2010. június 9.Rossz vért szült a JobbikIrodát nyitott Marosvásárhelyen Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő Aláírásgyűjtésbe kezdtek tegnap marosvásárhelyi értelmiségiek tiltakozásul amiatt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője, Szegedi Csanád irodát nyitott a városban. „Nem akarom, hogy Erdélyben bárhol a Jobbik akármit is nyisson. Nem akarok fasiszta Európát” – szögezte le lapunknak Spielmann Mihály történész. „Nem valaki ellen nyílt az iroda, nem is provokációnak szántuk, hanem azért, mert szeretnénk felvállalni az erdélyi magyarság ügyét, az autonómia megvalósítását, a magyar nyelv használatának kiszélesítését egész Erdély területére” – nyilatkozta lapunknak a szélsőjobboldali nézeteiről ismert párt politikusa. Mint megtudtuk, a képviselő „szíve csücske” Székelyudvarhely, mégis úgy látta jónak, hogy Marosvásárhelyen nagyobb szükség van a jelenlétére, mert itt sokkal nagyobbak a bajok. „Udvarhelynek van egy Csaba királyfi szobra, Vásárhelyen még mindig nincs Kossuth Lajos utca, sem szobor, Dózsa György nevét, a róla elnevezett úton még mindig elrománosítva írják” – sorolta a képviselő. Hozzátette, nemcsak a magyarokat, de románokat is szívesen segít problémájuk orvoslásában, ha felkeresik az irodáját. A Jobbik Magyarországért képviselője szerint a marosvásárhelyi magyarok és a székelység előtt két út áll: vagy a kolozsvárihoz hasonló helyzetbe jutnak néhány éven belül, vagy – ha megvalósítják a területi autonómiát – Marosvásárhely a Székelyföld fővárosa lesz. Szegedi elveti a kis lépések, a „kettőt előre, hármat hátra” politikáját, mert úgy látja: ha az autonómia nem valósul meg, a szórvány sorsára jut a székelység is. Szegedi: Tőkésék nem képviselik közösségüket A tegnapi irodanyitó ünnepségen az Erdélyi Magyar Ifjak, a Hatvannégy Vármegye, a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek képviselői, valamint egy „gárdista barátunk Szovátáról” vett részt. Többnyire fiatalok, de néhány idősebb személy is tartózkodott az Ifjúsági utca 2. szám alatti épület harmadik emeleti szobájában, ahol a jobbikos képviselő ma délután máris fogadja az ügyfeleket. A megnyitón elhangzott, eddig egy magyarországi párt sem jött Erdélybe, ezért a Jobbik úgy érezte, kötelessége képviselni az egész Kárpát-medence magyarságának az érdekeit. „Három magyar képviselője van Brüsszelben az erdélyi magyarságnak, de nem az érdekeit képviselik, soha nem beszélnek az autonómiáról, minden egyébbel kapcsolatosan hallatják a hangjukat, csak saját választóikért nem. A Jobbik nem akar politikai tőkét kovácsolni, azért teszi ezt, mert más nem vállalta, holott a többi pártnak is kötelessége volna eljönni Marosvásárhelyre, Szabadkára, Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra” – hangzott el a megnyitón. Aláírásokkal tiltakoznak Marosvásárhely magyar polgárainak egy része határozottan elutasítja Szegedi Csanád jelenlétét a városban. Tegnap aláírásgyűjtés is indult a helyi értelmiségiek körében a szélsőséges párti politikus irodájának megnyitása ellen. Értesüléseink szerint a Látó folyóirat szerkesztői és a színművészeti főiskola több tanára csatlakozott a tiltakozáshoz. „Nincs szükség újabb gyűlölet-technikákra. Én, Sebestyén Spielmann Mihály, marosvásárhelyi lakos, erdélyi magyar író, történész és könyvtáros, az auschwitzi áldozatok nevében, félig kiirtott családom és a tisztesség nevében tiltakozom az ellen, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben bárhol a Jobbik akármit is nyisson. Nem akarok fasiszta Európát” – jelentette ki lapunknak Spielmann Mihály. Tőkés András, az MPP korábbi alelnöke szerint sincs szükség a Jobbikra a városban. „Káros lesz a jelenlétük. Az autonómiáért folytatott harcot, ha a zászlajukra tűzik, azzal nem használnak, csak ártanak nekünk. Nem jó, ez biztos, szerintem a Jobbiknak nincs Magyarországon hatalma, ezért idejön és itt szervez akciókat” – vélekedett lapunknak Tőkés László európai parlamenti képviselő fivére. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hihetetlennek tartja, hogy a szélsőséges párt irodát nyit Marosvásárhelyen. Szerinte nincs szükség a szélsőjobboldali Noua Dreapta román párt magyar változatára Erdélyben. „Féltem a Jobbiktól az erdélyi magyar fiatalokat. Arról beszélnek, hogy a kisebbségi jogokat támogatják, holott ez nem igaz. Eddig táborokat szerveztek, ott nyilvánultak meg, most irodájuk lesz. Negatív gesztusnak tartom, szerintem ez egy provokáció is lehet a részükről, hiszen, ha a román hatóságok betiltanák a marosvásárhelyi irodát, akkor tőkét kovácsolhatnának belőle” – mondta lapunkak Enache. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint szíve joga mindenkinek, hogy irodát nyisson a városban. „Csak azt nem értem, hogy mit keres Marosvásárhelyen a Jobbik. Azt sem tudom, ki a marosvásárhelyi kontaktembere, kik a támogatói. Furcsa, egyelőre ennyit mondhatok” – jelentette ki az ÚMSZ-nek a politikus. Antal Erika Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. október 19.Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Tisztelt Meghívottak! Kedves barátaim!Nincs külön magyarországi és külön határon túli magyar ügy. Csak egy magyar ügy. És ha ez így van, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az általunk vallott egységes magyar világ eszménye és valósága a Kárpát-medencében nem csak nyelvi, kulturális, mentális egységen alapul, hanem egyfajta politikai sorsközösségen is, amelyen belül a gondok is azonosak: a népképviselettel való gátlástalan visszaélés és a közösség idegen érdekeknek történő könyörtelen kiszolgáltatása nem pusztán magyarországi politikai jelenség, amely az országhatároknál megáll, hanem kisebbségi magyar politika jelenidejű valósága is. Széplelkűségből fakadó illúzióknak, tájékozatlanságból eredő naivitásoknak és pótcselekvésként használt kettős mércéknek már nincsen tovább helye. Éppen ezért az egy magyar világ jegyében kérjük, hogy az alkotmányozási folyamatban vegyék figyelembe a határon túli magyarok véleményét is, hiszen az autonómia törekvéseket a magyar alkotmányban szentesíteni kell, az anyaországot, mint oltalmazó hatalmat, ezirányú kötelezettségekkel kell felruházni. Magyarországnak az így vállalt kötelezettségeinek eleget kell tennie úgy a magyar-magyar, mint a nemzetközi kapcsolatokban. És így Erdélyben illetve Székelyföldön támogatásra érdemes a hármas szintű autonómiatörekvés, amelyet zászlójára tűzött a választás szabadságát hirdető Magyar Polgári Párt, mely párt Székelyföld regionális státusát a romániai régiók kialakításának folyamatában, lakosságának azon történelmi óhajára alapozva szorgalmazza, hogy az autonómiát több rendben igényelte. Az állampolgári kérdés kapcsán, a köszönet hangján túlmenően szorgalmazzuk ennek tartalmi kibontását is. Mert az állampolgárság kiterjesztésének legnagyobb hozadéka, egy valamennyi magyar embert számbavevő kataszter felállítása. Szabó Dezső mondja, hogy „Minden magyar felelős minden magyarért“. Így az állampolgárság többek között jelenti a választójogot és a választhatóság jogát is. Tehát szükségesnek tartjuk, hogy mi, erdélyi és székelyföldi magyarok teljes joggal részt vegyünk és részt vállalhassunk a magyarországi általános választásokon. Mi nem a felsőház visszaállítását/életrehívását, hanem a képviselőházban a határon túli magyar közösségek számára fenntartott helyek biztosítását szorgalmazzuk. És ha állampolgárság, akkor szólnunk kell a munkavállalás és a szociális védőháló kiterjesztéséről is. Ha állampolgárság, akkor az nem csak jogokról, hanem kötelezettségekről is szól. Így például, ha hozzájárulunk a kockázati közösség kiterjesztéséhez és befizetővé válunk, akkor ki kell terjeszteni számunkra az egészségügyi ellátást is. És ha a befizetések során az Országos Egészségügyi Pénztár több tízezer, esetleg százezer ügyféllel bővül, akkor máris aktuális a költségek racionalizálása érdekében egy, az OEP által finanszírozott székelyudvarhelyi kórház felállítása. Igen, szóltam a védőháló kiterjesztéséről, mert a demográfiai kérdések még súlyosabbak határon túl, mint az anyaországban. Mert Székelyföld addig magyartöbbségű, amíg itt él 700-800 ezer magyar, míg Magyarország akkor is magyar, ha nem tíz millió fölötti, hanem éppen tíz millió alatti a lakósság lélekszáma. Idehaza is lényegi lépésekre van szükség. Véleményünk szerint a szórványvidék magyar gyerekeit Székelyföldre kell hozni tanulás céljából. Ha itt szocializálódnak, , itt vernek gyökeret, kevésbé veszélyezteti őket az asszimiláció illetve a kivándorlás veszélye. Fel kell állítani a szórványkollégiumokat Székelyföldön és az otthon maradt gyerekek számára egyaránt. Talán ez volna a járható út a csángó gyerekek/fiatalok esetében is. Valamennyi székelyföldi városnak részt kell vállalnia ebben a programban. Közös erővel tovább kell fejlesztenünk a Sapientia és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája által működtetett egyetemi hálózatot. Kötelességünk küzdenünk az Állami Magyar egyetem visszaállításáért. A legsikeresebb erdélyi magyar sportágakat is támogatni kell. Ez erősíti az itt élő emberek hitét, önbecsülését és székelyföld hírét és tekintélyét is segíti. A fiataloknak példát állít. Így törekedni kell arra és minden eszközzel támogatni kell, hogy a mindenkori „román” bajnok például jégkorongban és teremfutballban székely csapat legyen. Javasolom egy jégkorong- illetve egy futballakadémia felállítását Csíkszeredában illetve Székelyudvarhelyen. Ezek komoly háttérintézményei lehetnek a magyarországi élsportnak. És a székely-magyar válogatott mérkőzésekkel erősíteni tudjuk az együvé tartozás élményét is.. Székelyföld gazdasági törekvéseit erősíti, ha magyar állami tulajdonban lévő vállalat(ok) (pl. MVM) biomassza alapú, zöld energia termelését célzó hőerőműveket telepít Gyergyó-, Udvarhely-, Csík- és Kézdiszék központjaiba. Ezen erőművek hátországát biztosítaná a jóváhagyott üzemtervek szerinti ésszerű erdőgazdálkodás. Sőt, a hulladék fának ma nincs is más piaca. Hargita megye energiaszükséglete 40MW/év. Egy-egy 10 MWattos erőművel számolva elmondhatjuk, hogy komoly lépést teszünk a régió energetikai függőségének lazításában is. De magyarországi tőkével kellene értékesíteni továbbá a víz-és ásványvíz kincseinkben, illetve a turizmusban rejlő lehetőségeket is. Repülőteret Székelyföldnek! Erre a legalkalmasabb terület Székelyudvarhely és Csíkszereda közötti 13/A országút mellett fekvő, Cekend-tető. A magyar –magyar kapcsolatok legfontosabb infrastrukturális megvalósítása lenne. A reptérnek kijelölt hely gyakorlatilag Székelyföld mértani közepe és egy órára csökkentené a Budapest-Székelyföld utat. A nagy út, egy rövid utazás és „schengen” után Székelyföld gyakorlatilag a magyar világ részévé válik. A székelyföldi és erdélyi gazdák megsegítésére, az általuk megtermelt javak értékesítésére érdemes lenne felépíteni egy SZÖVETKEZETI HÁLÓZATOT. A gazdáknak a dolguk a termelés, a szövetkezeté pedig az értékesítés volna. SZÉKELY PÉNZ; azaz pénzt helyettesítő utalvány bevezetése: A mai romániai gazdasági helyzetben elengedhetetlen a székelyföldi, erdélyi kis- és középvállalatok megsegítése. Amikor az ország eladósodott, amikor a kereskedelmi bankok kizárólag csak az államot hitelezik, fel kell állítani egy szövetkezeti bankot, amely a nagy erdővagyonokkal rendelkező közbirtokosságok bevonásával (részvényesekké válnának) és a „székely pénz” –pénzt helyettesítő utalvány- kibocsátásával segíteni tud a munkahelyek megtartásának és gyarapításának szempontjából oly fontos vállalkozásoknak. És, hogy éljünk – tovább éljünk a modern világ eszközeivel javaslom, hogy Székelyföld autonómiatörekvéseit erősítendő, filmesítsük meg a székelység több, mint ezeréves szabadságharcát. A példa kedvéért mondom, hogy kérjünk föl Csaba királyfi szerepére egy Mel Gibson-i szereplőt és egy hollywoodi produkcióval feledtessük „drakulát” és helyezzük a világ szeme elé a székelyek „szabadságharcát”. Ez és hasonló feladatok (melyeknek további felsorolását az idő rövidsége nem teszi lehetővé) elvégzésére javaslom informálisan egy székelyföldi és egy erdélyi „kormányhivatal” (alapítványi vagy egyesületi formában) felállítását, mellyel érzékelhetővé tesszük az itt élő magyarság számára, hogy a „jövő elkezdődött”. A nemzeti integráció rajtunk is áll, de Magyarország, mint édes-anyaország nélkül mindez elképzelhetetlen. Adja a Jó Isten, hogy így legyen! Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke, erdon.ro 2010. október 30.Lesz-e Csaba királyfinak szobra Nyárádszeredában?Még nincs építkezési engedély A nyárádszeredai tanács szerdai gyűlésén az RMDSZ-es polgármester, az RMDSZ-es alpolgármester, a velük együtt gondolkodó jegyző és az RMDSZ összes jelen levő tanácstagja megakadályozta Csaba királyfi mellszobrának köztérre való elhelyezését – állította Csiki Sándor helybéli MPP-s képviselő szerkesztőségbe eljuttatott levelében. Hab a tortán, hogy a református lelkészt és a presbitériumot is megfenyegették, ha tartja a szavát, és helyet ad a szobornak a templom előtti téren – áll a továbbiakban a levélben. Csaba királyfi szobrát a FIDESZ ajándékozza Nyárádszeredának, és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnök, avatja fel november 13-án, többek között Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, Balogh György csíkszeredai ideiglenes ügyvivő konzul jelenlé-tében – közli a levélíró. Az ügyben megkérdeztük Tóth Sándor alpolgármestert, aki a következőket mondta: Az MPP nyárádszeredai szervezete már több mint egy évvel ezelőtt jelezte szándékát, hogy Csaba királyfinak szobrot állítana a központban. Azóta semmiféle hivatalos dokumentációt nem nyújtottak be ez ügyben, így az önkormányzat nem dönthetett arról, aminek nincs engedélye, de még egy fénykép vagy rajz sem létezik a köztéri munkáról. Az eltelt időszakban a polgármesteri hivatal vezetői arra akarták rávenni a szoborállítás kezdeményezőit, hogy tegyék meg a szükséges engedélyeztetési lépéseket, mert erre törvény van, amit az önkormányzatnak is be kell tartania. Az MPP-s tanácsosok erre azt válaszolták, hogy amennyiben a helyi tanács nem engedélyezi a szobor köztéri felállítását, akkor a református egyház területén, a templomkertben helyezik el. Ez esetben is kell építkezési engedély – ezt adta az MPP-s tanácsosok tudtára az alpolgármester a tanácsülésen, amit ők úgy értelmeztek, hogy „meg-fenyegették a presbitériumot és a lelkészt”. Az RMDSZ azt is javasolta, hogy a szobrot a polgármesteri hivatal előtt helyezzék ideiglenesen közszemlére, majd ez idő alatt rendezzék a szükséges okiratokat, de ezt az MPP nem fogadta el. Tóth Sándor szerint az avatóünnepség programját nem ismertették az önkormányzattal, és hivatalos értesítés sem jött arról, hogy Magyarország közjogi méltósága Nyárádszeredába látogat. Így egyelőre nem tudni, hogy lesz-e avatóünnepsége annak a szobornak, amelyet még senki sem látott a Nyárád menti városkában. Népújság (Marosvásárhely) 2010. november 11.Csaba királyfi szobrát avatjákNyárádszeredában szombaton, november 13-án kerül sor a Csaba királyfi-szobor avatóünnepségére. A rendezvény a marossárpataki Mátyás huszárcsapat toborzójával kezdődik reggel 8 órakor, amit ősi harcászati bemutató követ. A szoboravató ünnepély 10 órakor kezdődik, köszöntő beszédek, ünnepi felszólalások, méltató beszédek hangzanak el, alkalmi műsorra, majd koszorúzásra kerül sor. A rendezvényre meghívták dr. Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét, aki a program szerint avatóbeszédet mond. 13 órától a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának ülését tartják, amit Csáky Zoltán A Jóisten politikája című könyvének valamint Egyed Ákos Kik a székelyek? című portréfilmjének bemutatója követ. Az este 7 órától kezdődő koncertet megelőzően a Bocskai István Középiskola Aranycsapatának méltatása hangzik el, illetve díjazzák a Deák Farkas Általános Iskola országos tantárgyversenyeken kimagasló eredményeket elért kisdiákjait. Népújság (Marosvásárhely) 2010. november 12.Magyar–magyar vita Csaba királyfi szobra miattA református egyház kompromisszumos ajánlatának köszönhetően szombaton, délelőtt 10 órától mégis sor kerülhet Csaba királyfi nyárádszeredai szobrának felavatására. A Fidesztől ajándékba kapott műalkotást a Magyar Polgári Párt (MPP) a Bocskai téri parkba szerette volna elhelyezni, a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosok azonban meghiúsították a polgáriak tervét. A szövetség önkormányzati képviselői bizonyos bürokratikus lépések be nem tartására hivatkozva akadályozták meg a polgáriak terveinek véghezvitelét. Ekkor a református egyház lelkésze és presbitériuma felajánlotta, hogy ha már köztéren nem állhat Blaskó János alkotása, akkor kapjon helyet a templomkertben. Ennek ellenére szombaton délelőtt együtt ünnepel Dászkel László, a kisváros RMDSZ-es polgármestere és Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke. A városba lóháton bevonuló marossárpataki Mátyás-huszárcsapat már szombaton reggel 8-tól kezdi toborozni a nyárádszeredaiakat a 10 órakor kezdődő szoboravatási ünnepre. A jelenlegi helyzet szerint a főtéri református templom kertjében nemcsak az MPP, illetve a Fidesz képviselteti magát, a település RMDSZ-es elöljárója, Dászkel László is beígérkezett a rendezvényre, ahol szólni készül az egybegyűltekhez. Kiderült, a szobornak helyet adó református egyház helyi lelkésze, Székely Endre felkérte az MPP és az RMDSZ helyi politikusait, ássák el a csatabárdot és viselkedjenek az ünnephez méltóan. „Az elmúlt másfél év alatt mi összesen hétszer próbálkoztunk a határozattervezet napirendre tűzésével, majd elfogadtatásával – nyilatkozta a Krónikának Csíki Sándor, a Magyar Polgári Párt helyi tanácsosa. – Egyszer sem sikerült, az RMDSZ hallani sem akart arról, hogy a szobor a Bocskai téri szökőkút mellé kerüljön, oda, ahol méltó helye lenne. Előbb azt hozták fel, hogy a parkban nem adható ki építkezési engedély, majd azzal jöttek, hogy nem is tudni, milyen ez a szobor, mert még nem látták, végül Blaskó János tehetségét is kétségbe vonták. Egy olyan alkotóét, akinek félszáz köztéri szobra áll Magyarországon és a határokon túl és számos szakmai díjban részesült. A valós ok azonban egészen más: mi voltunk a kezdeményezők és nem ők, mi kaptuk a szobrot a Fidesztől, és nem az RMDSZ.” Tóth Sándor alpolgármester egyszerűen abszurdnak tartja Csíki kijelentéseit. Mint mondta, a polgáriakat csak a politikai tőke kovácsolása hajtja. „Ha csak a szívemre hallgatnék, én is a főtér közepére állítanám a szobrot. Csakhogy a törvényeket is figyelembe kell venni” – vélekedett Tóth. Elmondta: az ortodox egyházzal folytatott terület-tulajdonjogi vita miatt pillanatnyilag a központi parkban nem adható ki építkezési engedély. A területvita kérdését, mint ismeretes, a nyárádszeredai önkormányzat területcserével próbálja rendezni. A bekecsalji kisváros alpolgármestere, Tóth Sándor egy rádióinterjúban szélsőséges szervezetnek nevezte a polgári pártot, ezért az MPP-sek bocsánatkérésre szólították fel. „Nem válaszolok az MPP provokációjára és nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni” – szögezte le lapunknak az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy valóban szélsőséges alakulatnak tartja-e a polgári pártot, Tóth ezúttal óvatosabban fogalmazott, mondván, hogy „ezt akkor állítottam”. A polgáriak a református egyház presbitereinek fenyegetésével is megvádolták az RMDSZ-t. Csíki Sándor szerint szombaton a szoborállításnak mindössze egy része zárul le. „Addig nem nyugszunk, amíg Csaba királyfi nem kerül méltó helyére, a központi park közepébe” – szögezte le. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2010. november 15.Kövér László leplezte le Csaba királyfi nyárádszeredai szobrátA hosszas huzavona és politikai csatározás ellenére november 13-án, szombaton mégiscsak felavatták Nyárádszeredában Csaba királyfi szobrát, melynek felállítása korábban kérdésessé vált. Blaskó János magyarországi szobrászművész alkotását a Magyar Polgári Párt (MPP) a település főterén szerette volna elhelyezni, az RMDSZ – bizonyos törvényes lépések be nem tartására hivatkozva – a református templom kertjébe „szorította vissza”. A hét végén így is együtt ünnepelt a két fél: a szobor talapzatánál beszédet mondott és koszorút helyezett el az adományozót képviselő Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke, Szász Jenő, az MPP elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, illetve Dászkel László, a város RMDSZ-es elöljárója. Utóbbinak azonban hálátlan feladat jutott, hiszen több száz egybegyűlt előtt kellett magyarázkodnia. „Emléket bárki állíthat, de emlékművet egy jeles személyiségnek csak egy közösség, a megyei és az országos kulturális bizottság jóváhagyásával emelhet” – hangoztatta a polgármester, aki hangsúlyozta: sem ő, sem az RMDSZ nem a szoborállítás ellen kardoskodott, hanem a törvényes előírások be nem tartása miatt emelt szót. Ennek ellenére a polgáriak úgy érzik, az RMDSZ azért gáncsoskodott, mert a szobrot nem ők, hanem politikai ellenfeleik kapták adományba. Kövér László beszédében hangsúlyozta: olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében. A házelnök megítélése szerint ugyanakkor olyan magyar államra van szükség, amely nem rombolja, hanem óvja a nemzetet. „Csaba királyfi színe előtt tegyünk magunkban csendes fogadalmat, hogy valamennyien mindent megteszünk, ami hatalmunkban áll, annak érdekében, hogy színre léphessen végre egy olyan magyar nemzedék, amely már nem egy vesztes magyarság nemzedéke lesz. Egy olyan új magyar nemzedék, amely történelmi győztesként írhatja tovább könyveinket” – mondta Kövér, utalva korábbi kijelentésére, miszerint a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, a Kárpát-medencei magyarság pedig valamikor nagyon régen volt igazán győztes. Kövér László ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió egyszer majd képes lesz a mostaninál több időt és energiát fordítani arra, hogy döntéseiben nagyobb hangsúlyt helyezzen a közös értékekre. „Akkor azt is elérhetjük, hogy a székelyföldi autonómia megteremtése révén az itteni magyar emberek ne érezzék magukat másodrendű polgárnak saját szülőföldjükön” – tette hozzá a szoboravató után nyilatkozó Kövér László. Arra a kérdésre, hogy miért éppen Csaba királyfinak állítottak emléket, Izsák Balázs, az SZNT elnöke adta meg a választ. Szerinte minden értékőrző népnek szüksége van a legendákra: nem valami lelki vagy szellemi kiskorúsági kényszerűségből, hanem a valóság fölé emelkedő magasabb rendű erkölcsi érzék sugallatára. Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár) 2010. november 26.Az apák nevében – Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével„Kétségtelen, hogy egy parlamenti rendszer akkor működik, ha van kormányoldal, és van ellenzék. Ha a kormányoldalt minden pillanatban bírálhatja, támadhatja egy erős ellenzék. Ezért azt, hogy az ellenzék megpróbálja elakasztani a kormány kezdeményezéseit, valóban nem lehet elítélni. Viszont én azt gondolom, hogy a kormány–ellenzék szembenállásnál vannak sokkal fontosabb politikai kérdések. Például az, hogy az etnikai kérdéseket hogyan kezeljük.” Elnök úr, a napokban öntől szokatlan vehemenciával bírálta az ellenzéket amiatt, hogy a tanügyi törvényt „fű alatt” a szenátusi szakbizottságban kizsigerelte. Nem az a dolga az ellenzéknek, hogy a kormány terveit a parlamentben keresztülhúzza? – Kétségtelen, hogy egy parlamenti rendszer akkor működik, ha van kormányoldal, és van ellenzék. Ha a kormányoldalt minden pillanatban bírálhatja, támadhatja egy erős ellenzék. Ezért azt, hogy az ellenzék megpróbálja elakasztani a kormány kezdeményezéseit, valóban nem lehet elítélni. Viszont én azt gondolom, hogy a kormány–ellenzék szembenállásnál vannak sokkal fontosabb politikai kérdések. Például az, hogy az etnikai kérdéseket hogyan kezeljük. Éppen ezért én óriási felelőtlenségnek tartom, hogy az ellenzéki pártok a pillanatnyi érdek oltárán megpróbálják feláldozni az etnikumközi jó viszonyt, amely jelentős tényezője Románia társadalmi békéjének. Mert mit is tettek az ellenzéki pártok? Napok alatt szétszedték az oktatási törvényt, és készítettek egy törvényellenes jelentést, melyben minden jobbítást kiiktattak a kisebbségi jogokkal kapcsolatosan. Az RMDSZ-en akarnak bosszút állni azért, hogy az RMDSZ a kormány oldalán áll, de ezzel a kisebbségi, a magyar gyerekeken állnak bosszút. Kiábrándultan szemlélem ezt, és időnként az az érzésem, hogy akár a Szociáldemokrata Párt vezetését nézzük, akár a Nemzeti Liberális Pártét, az apák túl korán adták a fiúk kezébe a vezetést, és ennek következtében esik szét minden, s a nyáj is szalad szanaszét... Nem fordulhat elő ugyanez az RMDSZ-szel, ha Markó Béla jövő februárban nem indul szövetségi elnöki mandátumért? – Az RMDSZ nem politikai párt. Aki az RMDSZ-ben feladatot vagy tisztséget vállal, tudnia kell, hogy ez egy olyan kihívás, amely alapvetően különbözik attól, mint ami egy politikai pártban van. Ami azt illeti, hogy nekem át kellene-e adnom a stafétát vagy sem, itt nemcsak életkori kérdésekről van szó. Valóban komolyan gondolkozom a váltáson, és ekörül mindenféle találgatás van, s látom, már vannak jelöltek is... ...Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor, Traian Băsescu államfő jelenlegi tanácsosa jelentette be, hogy megpályázza a tisztséget... – Én mindenkit szeretnék megkérni, várják meg türelemmel december 11-ét, amikor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa, ahol úgyis kell hoznunk döntéseket a februári kongresszussal kapcsolatban. Ott én is egyértelműen nyilatkozni fogok arról, hogy mit gondolok a magam további szerepéről. Visszatérve a tanügyi törvényre: megszokottá vált, hogy ha az RMDSZ egy román párttal együtt kormányoz, akkor annak ellenfeleinél felerősödik a nacionalista elem. Sőt, a koalíciós partnereknek is szoktak lenni nacionalista elhajlásaik. Gondoljunk Mihail Hărdăura, a szenátus tanügyi szakbizottságának demokrata-liberális elnökére, akinek a testület üléseit kellene vezetnie, de aki leplezetlenül ujjongott az Alkotmánybíróság korábbi, a felelősségvállalást elutasító döntésének bejelentésekor. – Hărdău nem egy magányos szenátor, hanem a fő kormánypárt tagja. Ahogy én értettem, ők leültek és megbeszélték vele ezt a dolgot. Az pedig nem egy formai, ceremonális kérdés, hogy ki hívja össze a szakbizottság ülését, hanem lényegi. Ami a tanügyi törvénnyel történt és történik még, annak van számunkra egy nagyon fontos tanulsága. Éspedig az, hogy mi történne akkor, ha nélkülünk döntenének a tanügyi törvény kérdésében és más hasonló kérdésekben. Íme, össszeült egy ad-hoc bizottság a parlamentben nélkülünk, és máris hozzányúltak a tanügyi törvény kisebbségeket érintő kérdéseihez. Ez figyelmeztetés kellene hogy legyen: itt nem arról van szó, hogy Romániában a kisebbségi jogok Isten által ránk ruházódtak, és már nem veheti el tőlünk senki, akár vannak magyarok a parlamentben, akár nincsenek. Sajnos húsz év után azt kell mondanom, pillanatok alatt szét lehet szedni mindent, s ez ellen egyetlen eszköz van: hogy a romániai magyarság jelen legyen a román parlamentben. Akik most azt sugallják, hogy nyugodtan alakíthatunk ahány pártot csak akarunk, mert úgyis Brüsszelben fog eldőlni az, hogy velünk mi lesz, azok csak áltatják a magyar közösséget. Apropó, nem tart attól, hogy miközben az RMDSZ Bukarestben vesződik a kormányzással, és elhanyagolja szavazóbázisát, az ön által is említett pártalakítók ezt kihasználják? – Én remélem, hogy az RMDSZ nem hanyagolta el szavazóbázisát, hiszen megpróbál kiküzdeni újabb és újabb jogokat. Hogy nem vagyunk eléggé jelen Erdély különböző régióiban, az lehetséges. Ahányszor kormányon van az RMDSZ, ez mindig felmerül, mert kénytelenek vagyunk reggeltől estig és estétől reggelig arccal a kormány felé fordulni, és azzal foglalkozni, hogy mit tesz a kormány. Nekem is van egy ilyen hiányérzetem, és lehet, hogy ezt mások megpróbálják kihasználni. Az RMDSZ-nek a kongresszusig erre is meg kell találnia a megfelelő válaszokat. Alapvetően két kihívással kell szembenéznünk. Erdélyben folyik egyrészt az RMDSZ retorikájára rálicitáló ultraradikális ígérgetés, el egészen a szélsőjobbig. S ha már itt tartunk: Csaba királyfi számomra egy szépséges gyerekkori legenda, de hogy egyesek szobrokat találnak ki, nos, ez csak arra jó, hogy lejárassuk a mítoszainkat, hogy paródiát csináljunk belőlük. Másrészt legalább ekkora presszió van a szociális problémák érzékenyebb kezelésére, azok részéről, akik szerint itt az igazán nagy kihívás a gazdasági helyzet, a szociális kérdések. Ezt a két pólust kell valahogy összefognunk. Ha már eljutottunk a gazdasági kérdésekhez: beszéljünk a lecsökkentett fizetések részleges visszanöveléséről, az egységes bértörvényről, a büdzsétörvényről. – Most az történik, hogy a kormány szintén felelősségvállalással fogadja el a bértörvényt, mert nincs idő másképpen cselekedni, hisz rögtön utána el kell fogadni a jövő évi költségvetési törvényt is, amely mindenképp át kell menjen a parlamenten. Ami a bérek visszanövelését illeti, a lehető legegyszerűbb megoldásnál maradtunk, az egyforma arányú – a mostani csökkentett bérekhez képest 15 százalékos – növelésnél, bár én bevallom: ennél jóval árnyaltabb új törvényt szerettem volna. Azt szerettem volna, hogy a kis fizetéseket, ezer lejig, nagyobb mértékben növeljük, a nagyobb fizetéseket pedig kisebb százalékaránnyal. Akkor lett volna lehetőség arra, hogy a kis fizetések visszakerülhessenek a csökkentés előtti szintre vagy legalább annak közelébe. Erről sok vitánk volt az RMDSZ-ben is, és én nem nagy örömmel mondtam le róla, de nem sikerült többséget kialakítani a koalícióban. A fizetésalap adott, 39 milliárd lej, ezt kell így vagy úgy elosztanunk. Azt viszont nem tudjuk elfogadni, hogy további csökkentések legyenek, hiszen sehol Európában nem volt ennyire drasztikus, 25 százalékos bérlevágás. Ennek ellenére most újabb megszorítás híre röppent fel: a gyermeknevelési segély időtartamának csökkentése. Ezt a tervet a kormány magáévá tette, vagy csak a munkaügyi miniszter partizánakciójáról van szó? – Most, amikor az emberek amúgy is el vannak keseredve, ennek az intézkedésnek nem látom értelmét. Ezzel a munkaügyi miniszter nem takarítana meg semmit, hiszen azoktól, akik most kapják ezt a támogatást, úgysem szabad elvenni. Ha valaki úgy tervezte, hogy két évig gyermeket nevel, és elkezdte már ezt az időszakot, attól nem lehet elvenni a juttatást, úgyhogy egy ilyen intézkedésnek jövő évben semmilyen hatása nem lenne a költségvetés szempontjából. Tudok a tervről, még nem tárgyaltunk róla a koalícióban, de fogunk erről is, és más szociális jellegű javaslatokról is. Van elég probléma, amit meg kell oldani, például az, hogy Romániában nagyon sokan nem fizetnek egészségügyi biztosítást, miközben ez a rendszer 22 millió embert kellene ellásson. Itt valóban vannak megoldásra váró problémák. A Magyar Állandó Értekezlet nemrégiben, sok év után megtartott budapesti üléséről nem sok konkrétum hangzott el, pedig sok függőben levő dolog van, például a határon túli támogatások kérdése. – Ez a Máért-ülés ünnepi jellegű volt, tekintve, hogy hosszú idő után ez volt az első. Konkrétumokról valóban kevés szó esett, a támogatási rendszerről is csak érintőlegesen lehetett hallani, bár ebben a pillanatban még mindig nem tudjuk, jövőre hogyan működik majd a támogatás, a Szülőföld Alappal mi a helyzet. Úgy érzem, ezek még mindig nyitott kérdések, meglátjuk, hogy a következőkben mi alakul ki, és hogy lesz-e mód szűkebb vagy tágabb konzultációra. A magyar kormánypártok látványosan támogatják az RMDSZ ellenzékét... – Azt hiszem, azt az erdélyi politikai szervezeteket kellene támogatni morálisan, politikailag. Azoknak a szervezeteknek a véleményét kellene figyelembe venni, amelyeket az erdélyi magyarság támogat. Márpedig ebben a pillanatban a romániai magyarok túlnyomó része az RMDSZ-t támogatja, a legutóbbi választások eredményét figyelembe véve, beleértve az önkormányzati választásokat is. Másnak is volt támogatottsága, de kimutatható, hogy az sokszorosan kisebb volt, mint az RMDSZ-é. Egy távlatos magyarországi politikának erre kellene figyelnie, én más mércét ezzel kapcsolatosan nem tudok elképzelni. Ha itt klienspártokat képzel el valaki a jövőben, akkor a határon túli magyar politika tönkremegy. A magyar állampolgárság igénylési folyamata beindult, a csíkszeredai főkonzulátuson már nagyüzem van. A román politika, ha lehet így mondani, nem vette fel ezt a kesztyűt, még az ellenzéki pártok sem foglalkoznak a dologgal. Románia ugyanakkor EU-s tagország, vélhetően a schengeni övezetbe is bekerül, mire az első erdélyi magyar igénylő megkapja a magyar útlevelet... Mi is itt a tét tulajdonképpen? – A román politika aligha tudna túllépni azon, hogy Bukarest is hasonló módszerrel ad állampolgárságot a határon túli románoknak, mint ahogyan Budapest a magyaroknak. Ez nem jelenti azt, hogy nem találhatna a román politika ürügyet arra, hogy feszegesse ezt a kérdést, de jelenleg nem érdeke vitába keveredni. Az erdélyi magyarság számára, főleg ha a schengeni rendszer életbe lép, a magyar állampolgárság felvétele azonnali, fontos gyakorlati következményekkel nem járna. Megkönnyíthetné viszont egyeseknek a Magyarországra való áttelepülést, az ottani elhelyezkedést, ami lehet jó is, de lehet rossz is. Nekünk alapvetően nem érdekünk, hogy Romániából sok magyar elmenjen, és kérdésesnek látom még, hogy lesz-e ilyen elszívó vagy itthon marasztaló hatása a kettős állampolgárságnak, de ez bizonyos idő után ki fog derülni. Elsősorban arra kell figyelnünk, ami itt van, hiszen mi innen kapjuk a kisebb vagy nagyobb fizetést, a kisebb vagy nagyobb nyugdíjat, ebből a költségvetésből vezethetjük be vagy sem a vizet, építhetünk vagy sem utakat. Nekünk az itteni döntésekbe kell beleszólnunk. Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 8.Objektív történelmi szemlélet mítoszokkal ötvözveHa minden jól halad, a következő tanévtől már forgathatják a Székelység története című tankönyvet a hatodikos és hetedikes diákok. A munkacsoport vezetője, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa azt mondja, objektív történelmi szemléletű tankönyvet szerkesztenek, de megkeresik a módját annak is, hogy a nem igazolható történelmi hagyományok, a legendák, mítoszok is helyet kapjanak benne. „Ne eltűnjenek, csak kerüljenek a helyükre” – mondja Hermann. „Egy csíki községben tartottunk előadást Mihály János kollégámmal, amikor Borboly Csaba megyeitanács-elnök felvetette: szerkesszünk egy tankönyvet a székelység történetéről” – emlékezett vissza a kezdetekre a székelyudvarhelyi Hermann Gusztáv Mihály történész. A tankönyvet készítő munkacsoport koordinátora azt mondja, a székelység történetét egyelőre opcionális tantárgyként tanítják majd, később viszont – adott régióban – kötelező tantárgyként is bevezethetik. „Jómagam azt sem tartanám elvetendő ötletnek, hogy régiónkban a román osztályokban a román változatot is tanítsák, a kölcsönös megismerés jegyében” – mondja Hermann. A leendő tankönyvet két évre, heti egy órára strukturálnák. Némi vitát szült, hogy a székelység vagy Székelyföld történetét írják meg. Hermann és a szerkesztőbizottság a székelység története mellett foglalt állást, hiszen – mint mondja – a Székelyföld története feltételezné a székelyek letelepedése előtti Székelyföld történetét is, s valószínűleg szintén vita lenne abból, hogy mit tekintsünk Székelyföldnek. „Leegyszerűsítené a dolgot, ha csak a székelységről, a székely székek közösségéről beszélnénk, de természetesen szó kell essen a székelységgel együtt élő egyéb etnikai csoportokról is” – véli a történész. A megyei tanfelügyelőség javaslatára – a szervezés jelenlegi fázisában – egy ötfős tankönyvszerkesztő munkacsoport jött létre: Székelyudvarhelyről Mihály János és Novák Károly-István, Csíkszeredából Orbán Zsolt és Forró Albert, valamint a megyei főtanfelügyelő, Ferencz S. Alpár tagja a csoportnak, a munkálatok koordinátora pedig Hermann Gusztáv Mihály. A tartalomjegyzék nagyvonalakban elkészült, egyelőre a következő fő témák körvonalazódtak: földrajzi bevezető; Székelyföld a székelyek letelepedése előtt; székely eredetkérdés; székely honfoglalás; a székely társadalom; a változás kora; székelyek az erdélyi fejedelemség korában; székelyek a Habsburg-birodalomban; a diktatúrák kora; a dualizmus; a székelység az első világháborúban; kisebbségben, a „kicsi magyar világ” és a második világháború; a székelység a kommunizmus időszakában. Hermann azt mondja, a szerzők egyhangúan egyetértettek abban, hogy egy objektív történelmi szemléletű tankönyv készüljön, bár mostanság egyre tágabb és magasabb körökben újra divatos a mitikus történelmet előnyben részesíteni. „Szeretném, ha szakmai szempontból szakszerű tankönyv készülne” – mondja Hermann. „Ugyanakkor meg kell keresni a módját annak is, hogy a nem igazolható történelmi hagyományok is bekerüljenek a tankönyvbe, például az eredetmítoszok is helyet kapjanak benne. Ne tűnjenek el, csak kerüljenek a helyükre. A gyermek azután is szereti, fogyasztja a mesét, miután megtudja, hogy nincs tündér, nincs sárkány, táltos paripa. A mítosz nem történelem, de hozzátartozik a mi regionális tudatunkhoz, s azután is lehet szeretni, miután megtudjuk, hogy valójában nem úgy történt” – állítja a történész. Szerinte jól átgondolt pedagógiai módszerrel megoldható, hogy a kamasz elfogadja a történelmi valóságot, s közben nem szenved traumát, ha kiderül, hogy Csaba királyfi nem hiteles történelmi személy, ráadásul a mítoszokat a gyermek továbbra is értéknek, identitását meghatározó elemeknek tekintse – mindezt egy másik értékrendbe helyezve. Hermann szerint ennél a korosztálynál nagyon fontos a tankönyv grafikai arculata, erre is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a közeljövőben. A munkacsoport terv szerint legközelebb január 18-án ül össze. Ahhoz, hogy a diákok már az idei szeptemberi becsengetés után kézhez kapják a Székelység történetét, legkésőbb tavaszra el kell készülnie. „Azt látom, hogy sok iskolában foglalkoznak a székely történelem kérdéseivel a pedagógusok. Ki bővebben, mélyebbre ásva, mások ritkábban, felületesebben, esetleges szakmai háttérrel. Ez a tankönyv egy átgondoltabb, szakmailag jobban ellenőrzött mederbe terelné a dolgot, s az információk is szakszerűbbek lesznek. Ez lenne a készülő tankönyv legnagyobb haszna” – állítja Hermann Gusztáv Mihály. Jakab Árpád Hargita Népe (Csíkszereda) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
